|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 6 találat | lapozás: 1-6 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Cornel Antal 2009. november 3.Romániában első alkalommal vonnak vissza tömegével diplomákat, a nagyváradi egyetemen ugyanis 46, főként külföldieknek kiállított hamis diplomára bukkantak. Az ügyet a Román Korrupcióellenes Bizottság vizsgálja. A hamis diplomatulajdonosok zömében olasz állampolgárságú hallgatók, akik 1994 és 2003 között kapták meg okleveleiket a Nagyváradi Állami Egyetemen. – Ezeket a diplomákat illegálisan állították ki. Semmilyen igazoló dokumentumot, sem bizonyítékokat, nyugtát, jegyeket nem találtunk arra vonatkozóan, hogy ezek a hallgatók elvégezték az egyetemet. – jelentette ki Cornel Antal, az egyetem rektora. Cornel Antalt két éve nevezték ki az intézmény élére. Ő kezdeményezte a diplomák átvizsgálását, miután a városban évek óta szóbeszéd tárgya volt, hogy eurók ezreiért diplomát lehet vásárolni az állami egyetemen. /Diplomabotrány a nagyváradi egyetemen. = Erdély. Ma, nov. 2./2010. május 19.230 éves a váradi felsőoktatásNagyvárad – A Nagyváradi Egyetemen egy hétig tartó tudományos ülésszakkal ünneplik, hogy 230 esztendővel ezelőtt Mária Terézia rendelete alapján Jogakadémiát alapítottak a Körös-parti városban. Szerdai sajtótájékoztatóján Cornel Antal rektor hangsúlyozta: ezzel nem azt állítják, hogy 230 éves lenne a Nagyváradi Egyetem, hanem arra emlékeznek, hogy 1780-ban Mária Terézia rendelete alapján Királyi Jogakadémia nyílt a Körös-parti városban. Épp ezért, az ünnepségre meghívták a Váradon működő többi felsőfokú tanintézet irányítóit is. Az intézményvezető ugyanakkor bejelentette: szerdán a szakminisztérium jóváhagyta a beiskolázási számokat, így a következő tanévben 1638 államilag támogatott hely lesz az egyetemen, melyből huszonhetet roma származású, hetet pedig moldáv diákoknak fognak fenntartani. A mesterkurzusokon 900, a doktori továbbképzéseken pedig 30 térítésmentes hely lesz. Ioan Horga dékán arra hívta fel a figyelmet, hogy május 20-án egy hétig tartó tudományos ülésszak kezdődik a Nagyváradi Egyetemen. Az ünnepélyes megnyítót 10 órakor tartják a díszteremben, melynek keretében díszdoktorrá avatják Dr. Andrei Marga professzort, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorát. 13.30 órakor a váradi felsőoktatás 230 éves történetét bemutató kiállítás nyílik a nemrég felavatott könyvtárépületben, délután fél öt órától pedig a Történelem-földrajzi Tanszék a regionális fejlődésről és együttműködésről szervez nemzetközi konferenciát, melyen Romániában elsőként bemutatják az EU Regionális Bizottsága által kibocsátott Fehér könyvet. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2010. június 24.Az akkreditált PKE első oklevele és egyéb újdonságokCsütörtök délelőtt, a sajtó jelenlétében osztotta ki a Partiumi Keresztény Egyetem – mint Románia első, akkreditált magyar nyelvű magánegyeteme – a saját kiadású, miniszteri fejléccel ellátott első egyetemi oklevelét. A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) tavalyelőtti akkreditációjának köszönhetően tavaly a 194 végzős közül 104 már Nagyváradon államvizsgázhatott, a tanintézet vizsgabizottsága előtt. Ez az első olyan generáció, mely Románia első akkreditált magyar tannyelvű egyeteme által kibocsájtott, miniszteri fejléccel ellátott oklevelében részesülhet. Csütörtökön a sajtó jelenlétében nyújtotta át János-Szatmári Szabolcs, az intézet rektora az első ilyen oklevelet az egyetem egyik szociális munka szakán végzett hallgatójának. De nem ez volt az egyetlen témája a sajtótájékoztatónak, ugyanis az egyetem rektora, kancellárja és rektor-helyettese egyúttal az új alap– és mesteri szakokról, az akkreditáció további folyamatáról és a közelgő felvételikről is beszámolt. Dr. János-Szatmári Szabolcs bejelentette: két új szak indul a következő tanévtől a Partiumi Keresztény Egyetemen. Indul a magyar szak Már a tavaly megkapták a magyar nyelv és irodalom szak nappali tagozatos alapképzésére a működési engedélyt, azonban egy évre még szükség volt a képzés előkészítésére, a vendégoktatókkal való tárgyalásra. A szakra 8 tandíjmentes és 27 tandíjas helyet hirdetnek meg és a jelentkezők a tanárképzési és alkalmazott nyelvi modul közül választhatnak. Dr. Flóra Gábor kancellár, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, a Társadalmi marginalitás és inklúzió elnevezésű magiszteri képzést mutatta be, mely a Társadalomtudományi Tanszék szervezésében valósul meg. Célja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatását elősegítő programok megtervezésében és irányításában járatos szakemberek képzése. A kancellár kiemelte: a sok éves küzdelem és egyetemépítés eredményeképpen az akkreditált egyetem immár hat véglegesen akkreditált szakkal rendelkezik (Református didaktikai teológia; Filozófia; Német nyelv és irodalom; Angol nyelv és irodalom; Szociális munka; Menedzsment) és további öt szak akkreditálása várhatóan még az idén megtörténik (Angol-román nyelv és irodalom; Szociológia; Kereskedelmi, turisztikai és szolgáltatási egységek gazdaságtana; Zenepedagógia valamint Képzőművészet). Magiszteri képzés Dr. Horváth Gizella a többi magiszteri képzés sikerességéről számolt be. Megtudhattuk, hogy a Filozófia Tanszék két akkreditált nappali tagozatos magiszteri képzést is indított a tavaly: Filozófia és művészet a nyilvános térben (közösen a képzőművészeti és zeneművészeti tanszékekkel), valamint Kortárs politikai filozófia név alatt. A német és az angol tanszékek magiszteri képzése a Többnyelvűség és multikulturalitás, a Társadalomtudomány Tanszéké pedig a már említett új szak mellett az Európai szociálpolitikák. A beiratkozásról, felvételiről és a tantervről az egyetem honlapján (www.partium.ro/mesteri) lehet tájékozódni. A PKE rektora közölte: olyan mesterképzőkről van szó, ahol a tanárok meg is tartják az óráikat, még akkor is, ha az illető óra szombat este nyolctól van. A tanmenet összeállításában figyelembe vették azt is, hogy a legtöbb mesteri tagozatos hallgató munkahellyel rendelkezik, ezért az órákat hétvégenként tartják. Épülő partneri kapcsolatok A Partiumi Keresztény Egyetemen tartott csütörtöki sajtótájékoztatón többek között arról is szó esett: amióta megkapta az akkreditációt, számos lehetőség nyílt meg a felsőoktatási intézmény előtt. Egyike a lehetőségeknek az európai uniós pályázatokon, vagy a különböző mobilitási programokon való részvétel. Amint arról nálunk is olvashattak, a PKE hét pályázatot is megnyert a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 (HURO) keretében. A pályázatok gyakorlatba ültetésében a debreceni és szegedi egyetemek mellett civil szervezetek és önkormányzatok is partnerek voltak. Erasmus program Dr. János-Szatmári Szabolcs rektor örömmel közölte: szinte nincs olyan magyarországi felsőoktatási intézet mellyel ne írtak volna alá együttműködési szerződést az Erasmus programra. Így a PKE akár alap-, akár mesteri képzésben részesülő hallgatói számára lehetőség nyílt az Erasmus programmal, minimum 300 Euro értékű ösztöndíjjal Magyarországon tanulni. Megkezdődtek a tárgyalások egy bécsi és egy hollandiai egyetemmel is. Helyi szintén is stratégiai partnerséget alakítottak ki úgy az Állami Egyetemmel (éppen tegnap írták alá az együttműködési szerződést Cornel Antal rektorral), mint az Emanuel Baptista Egyetemmel. Dr. Flóra Gábor, az egyetem kancellárja kifejtette: a Helyi Közszállítási Vállalattal (OTL) is partneri viszonyt ápolnak, hiszen a vállalat a közszállítás minőségi elemzése céljából egy kutatást rendelt meg a Társadalomtudományi Tanszéktől. Ez azt igazolja, hogy megbíznak a PKE oktatási minőségében és a hallgatók által végzett munkában. Tervek A tervek tekintetében elhangzott, hogy a közeljövőben egy kutató központ létrehozását vették célba, mely lehetővé tenné a határon átívelő tudományos tevékenység hatékonyságának növelését. Várhatóan június-júliusban bírálják el a tanári továbbképző központ tervét is. A távlati célok között szerepel másik négy alapképzés indítása: tanítóképző (melynek nagy hagyománya Nagyváradon, és a rektor meglátása szerint ideje ezt a hagyományt feleleveníteni), gazdasági informatika, kulturális mediátor és vallástudományi szak. Emellett folyamatban van a Vállalkozások fejlesztésének menedzsmentje elnevezésű magiszteri képzés engedélyeztetése is. Mészáros Tímea erdon.ro 2010. október 20.Egyetemfejlesztés államfői részvétellelAz anyanyelvű oktatás fontosságát hangsúlyozta tegnapi marosvásárhelyi és nagyváradi látogatása során Schmitt Pál. A Magyar Köztársaság elnöke úgy vélte, az anyanyelvű oktatásnak fontos szerepe van abban, hogy az erdélyi magyarság létrehozhassa magának a saját értelmiségét, de abban is, hogy a fiatalok az itthon maradást válasszák a külföldre költözés helyett. Az államfő Marosvásárhelyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem új kollégiumának alapkövét tette le, míg Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem kettős jubileumi ünnepségén vett részt. A két felsőoktatási intézmény vezetői a magyar államfő jelenlétében közös szándéknyilatkozatot írtak alá egy egységes erdélyi magyar felsőoktatási stratégia kidolgozásáról. Marosvásárhelyen és Nagyváradon folytatta erdélyi látogatását kedden Schmitt Pál. A Magyar Köztársaság elnöke elsőként az erdélyi magyar egyházfőkkel találkozott a Maros-parti városban. A zártkörű munkareggelin a történelmi egyházak szerepét méltatta, mondván, hogy kisebbségi sorsban főként ők és lelkészeik azok, akik a lelket tartják a határon túli magyarságban. A megbeszélés során az egyházfők legfőbb gondjaikat ismertették az államfővel. „Az elnök úr megígérte, hogy tőle telhetően mindent megtesz a romániai restitúciós törvény felgyorsítása és alkalmazása érdekében. Elmondta, hogy gondjainknak különböző fórumokon adott és ad hangot, így már Traian Băsescu államfőnek is felvetette a témát” – számolt be lapunknak a találkozóról Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese. A délelőtt folyamán Schmitt Pál a Magyarok XXI. elnevezésű fórumon vett részt, majd a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanáraival és diákjaival találkozott. Elmondta, egy nappal korábban legalább harmincszor ejtette ki a tanintézet nevét, amikor valamennyi vendéglátójától – a román államfőtől a bukaresti szenátus elnökéig – az egyetem akkreditálásának támogatását kérte. „Semmi sem fontosabb a tudás alapú társadalomnál” – hangsúlyozta többször is a diákoknak. Versenyképes tudást kért A köztársasági elnök a Sapientia zsúfolásig telt vásárhelyi aulájában kifejtette: a Magyar Köztársaság elnökének az a feladata, hogy összefogja a magyar nemzetet. Emlékeztetett arra a három fogadalomra, amelyet elnöki mandátuma elején hirdetett meg. Eszerint mindent el akar követni, hogy a magyar nyelvet ne hagyjuk veszni, hiszen a nyelv ápolásra, szeretetre és gondozásra szorul. Ahhoz is hozzá akar járulni, hogy a magyar fiatalok mind szellemileg, mind lelkileg, mind fizikailag egészségesek legyenek. Azt is megfogadta, hogy köztársasági elnökként annyi oktatási intézménybe látogat el, amennyibe csak tud. Fontosnak tartotta, hogy az erdélyi egyetemen a tudást magyarul szerzik meg a fiatalok. „De az sem közömbös, hogy az ott kapott tudás hogyan hasznosul, a diploma segítségével el lehet-e helyezkedni, vagyis versenyképes tudásról van-e szó” – mondta a köztársasági elnök. Felhívta a figyelmet a „minőségi tanulás fontosságára”, és a jelen lévő diákokhoz fordulva hozzátette, hogy ehhez „minőségi diákokra” is szükség van. A köztársasági elnök osztotta az intézmény vezetőinek véleményét, miszerint nagyon fontos az egyetem akkreditációja, amely a román állam támogatását is jelentheti. Dávid László rektor ugyancsak az egyetemen szerzett tudás hasznosulásáról beszélt. Megállapította: egy oktatási intézménynek természeténél fogva semlegesnek kell lennie, Erdélyben egy magyar egyetem mégsem lehet teljesen semleges. Állást kell foglalnia a nemzeti kérdésekben, például az autonómia témájában, hiszen nagyban függ ettől is az egyetem finanszírozásának ügye. Megállapította: „most megvan a politikai szándék arra, hogy ránk is figyeljenek”. Vizet kapott pezsgő helyett A Sapientia aulájában megtartott ünnepi beszéde után Schmitt Pál kivonult az egyetem udvarára, ahol egy második épület alapkövét helyezte el. A tanintézet ugyanis rég kinőtte jelenlegi kereteit, ezért a Sapientiát működtető alapítvány kuratóriuma tágas, korszerű bentlakás építésére szánta el magát. A kollégium alapkövét, akárcsak hét évvel ezelőtt a főépületét, ezúttal is zuhogó esőben tették le. A földbe egy időkapszulát is elhelyeztek, melyben a kollégium frissen, a magyar államelnök által is aláírt alapszerződése kapott helyet. Magyarország álláspontját tolmácsolva Schmitt Pál a diákoknak tartott beszédében fontosnak tartotta kiemelni, hogy nem országhatárokban gondolkodik; számára a nemzet határa ott húzódik meg, ahová szívével is ellát. Ezzel lényegében megerősítette az egy nappal korábban a Kultúrpalota Tükörtermében megfogalmazottakat. „Az alkotmány értelmében tízmillió magyarnak lehetek az elnöke. De mégis, és még azért is, én tizenötmillió magyar elnökének vallom magam” – mondotta az államfő az állófogadáson, ahol koccintás előtt vette észre, hogy poharába nem pezsgő, hanem víz került. Schmitt Pál viccesen reagálta le a házigazdák bakiját, hátrányos helyzetű elnöknek nevezve önmagát. Szintén mosolyt fakasztott az államfő egy másik, ezúttal komolyan gondolt kijelentése, mely Marosvásárhely polgármesterére vonatkozott. Az államfőt annyira meghatotta Dorin Florea és mindaz, amit a városért és lakóiért tesz, hogy szerinte az elöljáró „olyan ember és úgy gondolkodik, hogy akár magyar is lehetne”. Kettős jubileum Nagyváradon „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós” – idézte Széchenyi István gondolatát Schmitt Pál köztársasági elnök immár Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) fennállásának kettős jubileumán tartott ünnepi istentiszteleten. Az elnök Tőkés László meghívására érkezett délután a bihari megyeközpontba, hogy részt vegyen azon az ünnepségen, amellyel a PKE tíz-, illetve jogelődje, a Sulyok István Református Főiskola alapításának húszéves évfordulójáról emlékeztek meg alapítói, oktatói és diákjai. „Erkölcsi tartozás törlesztésének mondható Schmitt Pál marosvásárhelyi és nagyváradi látogatása a sivár december 5.-ék, valamint a Kempinsky-szállodai cinkos koccintgatások és a közmondásos hétről a valóságos nyolcra kiegészülő szűk esztendők fájdalmas korszaka után” – mondta köszöntőjében Tőkés László, aki Schmitt Pált követte az Európai Parlament alelnöki tisztségében. Köszönetet mondott a köztársasági elnöknek azért, hogy a határon túli magyarság ügyeiért Bukarestben is közbenjárt, hiszen, mint fogalmazott, Európába kell megérkeznünk, hogy többé ne érezzük „bozgornak”, hontalannak magunkat, hanem az „idegenség világából kiemelkedve végre honra leljünk e hazában”. Köszöntése végén Tőkés László bejelentette: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem Schmitt Pál jelenlétében közös szándéknyilatkozatot ír alá egy egységes erdélyi magyar felsőoktatási stratégia kidolgozásáról. A két felsőoktatási intézmény által szignált nyilatkozat lényege, hogy „egy akarattal magukénak vallják a nemzeti közösségünket megillető, önálló egyetemi rendszer kiépítésének küldetését”, és ehhez az erdélyi és anyaországi magyar közösség hathatós erkölcsi és szakmai támogatására számítanak. Az erdélyi, magyar nyelvű felsőoktatás stratégiáját a továbbiakban közösen kívánják létrehozni. Széchenyi számtalanszor idézett kijelentésének gyakorlatba ültetése volt az erdélyi magyarság legegyértelműbb, de nagyon nehezen elérhető célja a huszadik század végén – mondta el beszédében Schmitt Pál. A Sulyok István Református Főiskola megalapításáig pedig vajmi kevés esélye volt arra az itteni magyar fiatalnak, hogy érettségi után is anyanyelvén folytathassa tanulmányait. Tíz esztendővel ezelőtt pedig a főiskola egyetemmé alakult, ezzel a vágy valósággá lett. Az elnök azt hangsúlyozta, mekkora szerepe van az anyanyelvű oktatásnak abban, hogy az erdélyi magyarság létrehozhassa magának a saját értelmiségét, de abban is, hogy a fiatalok az itthon maradást válaszszák a külföldre költözés helyett – főleg akkor, ha az egyetem piacképes szakokat működtet. Váradi Biblia ajándékba Schmitt Pál a beszédek után kitüntette a Partiumi Keresztény Egyetem alapításában kulcsszerepet játszó személyeket, majd ő maga is ajándékot vehetett át: Kovács Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka az 1661-ben nyomtatott Váradi Biblia fakszimile példányát ajándékozta az államfőnek. Schmitt köszönetképpen arra hívta fel a figyelmet, hogy értelmetlen azt keresni, mi választ el bennünket, határon túli és anyaországi magyarokat egymástól, mert valójában semmi: az EU mint közös közigazgatási egység, illetve a keresztény hit is csak összeköti, nem elválasztja a tizenötmillió magyart. Az államfőt, illetve a jubileumát ülő egyetemet Cornel Antal, a Nagyváradi Egyetem rektora, Jávor András, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese és Dávid László, a Sapientia rektora is köszöntötte. Schmitt Pál rövid sajtótájékoztatóján azt mondta, Erdélyben járva az volt az érzése, hogy hazajött. A székelyföldi autonómiát illetően nem kívánt az újságírók kérdéseire válaszolni, azt azonban elmondta, Tőkés Lászlót történelmi személyiségnek tartja, aki éppoly jelentős ebben a térségben, mint Vaclav Hável vagy Lech Walesa a maga hazájában. Azt mondta, nagyra értékeli, hogy az EP-ben mindig az emberi jogok és a kisebbségek védelmében szólal fel. Az államfő felkereste a Római Katolikus Püspöki Palota kertjét, a Petőfi parkban megkoszorúzta Szent László, illetve Bethlen Gábor szobrát, majd visszautazott Budapestre. Nagy Orsolya, Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár) 2010. november 18.Díszdoktorok futószalagonA romániai felsőoktatás színvonalát biztosítani hivatott állami ügynökség (ARACIS) legutóbb 2007-ben adott nem túl hízelgő minősítést a Nagyváradi Egyetemnek, korlátozottan megbízhatónak nyilvánítva mindazt, ami ebben a hallgatói-oktatói-alkalmazotti-bedolgozói létszámában mesterségesen felduzzasztott „diplomagyárban” zajlik. Az intézmény még romániai szinten is a kullogók között van, ami az itt folyó oktatás-kutatás nívóját, elismertségét, tekintélyét illeti. Ez részben annak a sok disznóságnak is betudható, ami a Maghiar-klán regnálása alatt történt az egyetemen és körülötte az elmúlt két évtizedben (a hamis diplomák kiosztásától a politikai kalandorok foglalkoztatásán át az állami pénzek elsíbolásáig igen széles e skála). Az intézmény új vezetősége komoly erőfeszítéseket tett a rehabilitáció terén, de még a régi károkat sem sikerült felszámolnia, nemhogy szilárd alapokra helyeznie a színvonalas képzést. Ráadásul a múltbéli bűnök, törvényszegések és erkölcstelenségek mindmáig megtorlatlanok maradtak, a fent nevezett klánnak ma is jelentős a befolyása nemcsak az egyetemen, hanem a Bihar megyei gazdasági-társadalmi-politikai életben szintúgy. Már csak azért is, mert a „nagybácsiék” sokakat juttattak annak idején diplomához, vagyonhoz, kedvezményekhez, titulusokhoz és pozíciókhoz. Az ARACIS, a tanügyi kormányzat és a szakma az utóbbi pár évben már fűzött néhány pozitív részminősítést az újabban Cornel Antal rektor nevével fémjelzett egyetemi munkához, ám az átfogó vizsgálat és az azt követ általános minősítés 2011 tavaszán fog megtörténni. Addig még sokat tehetne az univerzitás vezetése és oktatói-kutatói gárdája az inkább negatív megítélés tompításáért, de ezen a téren aligha számít pozitívumnak, hogy amíg korábban a nagyváradi egyetemi diplomákat „szórták repülőről”, mostanság a díszdoktori címeket ítélik oda látványos és költséges ceremóniák keretében különféle embereknek, akik között nem is mindenki komoly tudós vagy jelentős akadémiai személyiség. E sorban szinte kivételnek számít a ma délelőtt 11 órakor kitüntetendő Nicolae Manolescu, a tekintélyes irodalomtörténész, az irodalomtudományok doktora, bár neki sincs sok köze tájainkhoz vagy a 230 éves nagyváradi felsőoktatáshoz. D. L. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2011. március 26.Az identitáshoz a legjobb hely Nagyvárad - Nemzetközi konferencia zajlikAz identitáshoz kapcsolódó témákról beszél közel száz előadó azon a nemzetközi konferencián, amely tegnap kezdődött Nagyváradon, a Ramada Szállodában, az Európai, nemzeti és regionális identitás – elmélet és gyakorlat elnevezésű kutatóprogram keretében. A közel másfél éves projekt 2009-ben kezdődött, és a Partiumi Keresztény Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Egyetem együttműködése révén valósul meg a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 keretében. A megnyitón Balogh Brigitta projektmenedzser üdvözölte a jelenlévőket, örömét fejezve ki, hogy épp Nagyváradon köszöntheti a résztvevőket. Emellett köszönetet mondott az intézményeknek és a helyi önkormányzatoknak a támogatásért. Kifejtette, hogy ha európai, nemzeti és regionális identitásról van szó, akkor a résztvevők most a legjobb helyen vannak, megemlítve Várad történelméből, hogy több államhoz is tartozott, és hogy több nemzetiségű ember él itt együtt. Bernáth Krisztina projektasszisztens röviden ismertette a megközelítőleg háromszázezer eurós összértékű kutatási programot, melyben az egyetemek szociológus és filozófus kutatócsoportjai keresték a válaszokat az identitás és a multikulturalitás kérdéseire. Ezután Tolnay István előadótanácsos köszöntött a PKE vezetőtanácsának, illetve elnökének, Tőkés Lászlónak, az Európai Parlament alelnökének nevében a résztvevőket, Barbu Ştefănescu, a Nagyváradi Egyetem prorektora Cornel Antal rektor üzenetét közvetítette, Bujalos István pedig a Debreceni Egyetem részéről szólt, és mint a programban közreműködő csapattag, a találkozókhoz fűződő kellemes tapasztalatairól beszélt. Végül Biró Rozália nagyváradi alpolgármester köszöntötte a konferencia résztvevőit angolul, románul és magyarul is (a többi felszólalónak vagy tolmácsolták a köszöntését, vagy csak angolul szólalt fel az illető), kiemelve a helyi önkormányzatok (Debrecen és Nagyvárad) együttműködését, illetve a regionális identitás fontosságát az európai közegben. Plenáris ülések és párhuzamos szekcióülések zajlottak tegnap, s zajlanak ma is angol nyelven. Előbbire meghívott előadóik vannak, a szekciótémákra viszont a jelentkezők közül válogatták ki a világ számos pontjáról – Finnországtól Kazahsztánig, Kínától Lengyelországig – érkező előadókat, tudtuk meg Balogh Brigittától. A legtöbben persze romániai és magyarországi előadók lesznek. Szociológusok, filozófusok, antropológusok, kommunikációs szakemberek szólalnak fel, tehát valóban interdiszciplinárissá vált a projekt. Freund Emese. Reggeli Újság (Nagyvárad) lapozás: 1-6
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
